A világ összes országa – Hány ország van a világon

2024-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) tagállamai szerint 195 ország van a világon. Az „ország” fogalma azonban nem mindig egyértelmű, és számos tényezőt figyelembe kell venni az országok számának globális meghatározásakor.

ENSZ-tagállamok: Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1945-ben alapított nemzetközi szervezet a béke, a biztonság és a nemzetek közötti együttműködés előmozdítása érdekében. 2022 januárjában az Egyesült Nemzetek Szervezetének 193 tagállama van. Ezek a tagállamok szuverén országok, amelyeket a nemzetközi közösség hivatalosan elismert, és felvették az ENSZ Közgyűlésébe.
Megfigyelő államok és nem tagországok: A 193 ENSZ-tagországon kívül két megfigyelő állam van, amelyek nem tagsági státusszal rendelkeznek az ENSZ-ben: a Szentszék (Vatikánváros) és Palesztina Állam. Noha ezek az entitások korlátozott mértékben vesznek részt az ENSZ-tevékenységekben, a nemzetközi közösség különálló politikai entitásként ismeri el őket.
De facto és De Jure államok: A de facto és a de jure államok közötti különbségtétel döntő fontosságú, ha figyelembe vesszük a világ országainak számát. A de jure államok azok, amelyek a nemzetközi jog értelmében független szuverén entitásként elismertek. A de facto államok viszont irányíthatnak területet, és működő kormányuk van, de hiányzik a széles körű nemzetközi elismerés. A de facto államok példái közé tartozik Szomáliföld, Dnyeszteren túli régió és Észak-Ciprus.
Más államok elismerése: Egy ország más államok általi elismerése jelentős szerepet játszik annak szuverén entitási státuszának meghatározásában. Míg egyes országokat a nemzetközi közösség általánosan elismer, másoknak politikai viták, területi konfliktusok vagy egyéb tényezők miatt kihívásokkal kell szembenézniük az elismerés megszerzése során. Egy állam más országok általi elismerése eltérő lehet, ami eltérő perspektívákhoz vezethet a független nemzet legitimitását illetően.
Gyarmati területek és függőségek: Egyes területek gyarmatoknak, tengerentúli területeknek vagy más országok függőségének minősülnek, nem pedig független szuverén államoknak. Ezek a területek eltérő mértékű autonómiával és önkormányzással rendelkezhetnek, de végső soron egy másik állam fennhatósága alá tartoznak. Ilyen például Puerto Rico (az Egyesült Államok egyik területe) és Francia Guyana (Franciaország tengerentúli megyéje).
Mikronációk és el nem ismert entitások: A mikronációk önjelölt entitások, amelyek egy adott terület feletti szuverenitást követelnek, gyakran a nemzetközi közösség széles körű elismerése nélkül. Míg egyes mikronációk társadalmi kísérletek vagy kreatív projektek formájában léteznek, mások valódi függetlenségi igényt képviselnek. A legtöbb mikronációt azonban nem ismerik el a bevett államok és nemzetközi szervezetek.
Változások a nemzetközi határokban és a politikai entitásokban: A világ országainak száma nem állandó, és idővel változhat olyan tényezők miatt, mint a területi viták, a szecessziós mozgalmak és a geopolitikai fejlemények. Új országok alakulhatnak ki olyan folyamatok révén, mint a dekolonizáció, a függetlenségi mozgalmak vagy más államok diplomáciai elismerése. Ezzel szemben az országok összeolvadhatnak, feloszlanak, vagy politikai státuszban megváltozhatnak.

Országok listája ábécé sorrendben

A – B – C – D – E – F – G – H – I – J – K – L – M – N – O – P – Q – R – S – T – U – V – W – X – Y – Z

Ázsia országai: 49

Ázsia, a Föld legnagyobb kontinense, 49 országot foglal magában, az északi Oroszországtól a Maldív-szigetek apró szigetországáig az Indiai-óceánon. Oroszország Európára és Ázsiára kiterjedő kiterjedt területével a világ legnagyobb országa címet viseli, mintegy 17 millió négyzetkilométeren. A spektrum másik végén a Maldív-szigetek, egy több mint 1000 korallszigetből álló szigetország, nemcsak Ázsiában, hanem globálisan is az egyik legkisebb ország. A méretbeli különbségek ellenére mindkét nemzet hozzájárul az ázsiai kontinens gazdag sokféleségéhez és összetettségéhez.

Afrika országai: 54

Afrika, a második legnagyobb kontinens, 54 elismert országot foglal magában, amelyek kultúrák, nyelvek és tájak mozaikját képviselik. A Nyugat-Afrikában található Nigéria a kontinens legnépesebb országa, a világ hetedik legnépesebb országa címet viseli, területe körülbelül 923 768 négyzetkilométer. Ezzel szemben a Seychelle-szigetek, az Indiai-óceánban, Afrika keleti partjainál elterülő szigetország a legkisebb afrikai ország, mind területét, mind lakosságát tekintve. Méretükbeli különbségeik ellenére minden afrikai nemzet egyedi módon járul hozzá a kontinens gazdag történelméhez, kultúrájához és természeti sokszínűségéhez.

Európa országai: 44

Európa, a második legkisebb kontinens, 44 elismert országnak ad otthont, amelyek mindegyike hozzájárul gazdag kulturális kárpitjához és történelmi örökségéhez. Az Európa és Ázsia találkozásánál fekvő Oroszország nemcsak Európa, hanem a világ legnagyobb országaként is büszkélkedhet, több mint 17 millió négyzetkilométeren. A spektrum másik végén a Vatikánváros, egy független városállam, amely Rómában, Olaszországban található, a legkisebb szuverén állam Európában és a világon, mindössze 0,49 négyzetkilométeren. A méretbeli különbségek ellenére minden európai ország jelentős szerepet játszik a kontinens sokszínű identitásának kialakításában.

Óceániai országok: 14

Óceánia, egy több ezer szigetet magában foglaló régió a Csendes-óceánon, és 14 országot foglal magában, amelyek mindegyike megvan a maga egyedi kultúrája, földrajza és történelme. Ausztrália, Óceánia legnagyobb országa, teljes területe alapján pedig a világ hatodik legnagyobb országa, hatalmas területeivel és változatos ökoszisztémáival uralja a kontinenst. Ezzel szemben Nauru, egy aprócska szigetország, amely Ausztráliától északkeletre található, Óceánia legkisebb országa címet viseli, mind területét, mind lakosságát tekintve. Méretbeli különbségeik ellenére minden óceániai ország hozzájárul a régió gazdag kulturális örökségéhez és környezeti sokszínűségéhez, formálva kollektív identitását.

Észak-Amerika országai: 23

Észak-Amerika, a harmadik legnagyobb kontinens, 23 országot és területet foglal magában, amelyek mindegyike hozzájárul változatos kulturális tájához és gazdasági életképességéhez. Kanada, Észak-Amerika legnagyobb és szárazföldi területét tekintve a második legnagyobb ország a világon, hatalmas vadonnal, nyüzsgő városokkal és multikulturális társadalommal rendelkezik. Ezzel szemben Saint Kitts és Nevis, egy kis szigetország a Karib-tengeren, Észak-Amerika legkisebb szuverén állama címet viseli, mind a területet, mind a lakosságot tekintve. A méretbeli különbségek ellenére az egyes észak-amerikai országok jelentős szerepet játszanak a kontinens dinamikus identitásának és globális befolyásának kialakításában.

Dél-Amerika országai: 12

Dél-Amerika, a negyedik legnagyobb kontinens, 12 országot foglal magában, mindegyiknek megvan a maga sajátos kultúrája, földrajza és történelme. Brazília, Dél-Amerika és Latin-Amerika legnagyobb országa, több mint 8,5 millió négyzetkilométeren terül el, és változatos tájakkal büszkélkedhet az Amazonas esőerdőitől a nyüzsgő Sao Paulo és Rio de Janeiro városokig. A Dél-Amerika északkeleti partján fekvő Suriname a kontinens legkisebb független országa, mintegy 163 820 négyzetkilométeren. Méretbeli különbségeik ellenére minden dél-amerikai nemzet hozzájárul a kontinens élénk kulturális mozaikjához és természeti szépségéhez, formálja identitását.